ház

ház
*** Jó dolog a kis homokból várat építeni, a téglából templomot az Istennek, otthont az embereknek. Jó dolog a földet feltörni, és tarka virágot, hatalmas fákat ültetni csak úgy, hogy legyenek, hogy létükkel tanúskodjanak az élet, a kibontakozás, a folyamatosan mozgásban lévő Isten irántunk való végtelen szeretetéről. Megéri? Építed, szépíted a világot, és észre se veszed: magadat építed, bontakoztatod ki, minden egyes kapavágás nemcsak a földet teszi lakhatóbbá, hanem magadat is. (Böjte Csaba) ***

2011. június 9., csütörtök

Bio-klíma

Probléma a nyári árnyékolás, drága pénzt költenek sokan klímára, pedig kitalálták már régen a tornácot, a pergolát.

Jelszó: csak egyszerűen, harmóniában a természettel.

Teljes cikk itt: Bio-klímaberendezés, avagy természetes menedék a nyári nap heve elől


 

 

Nyáron árnyékol, ősszel pompázatos, télen beengedi a napsugarakat

 


2011. június 7., kedd

Kertészeti kiállítás-Károlyi kastély

Szombaton délután Fehérvárcsurgón jártunk. A Károlyi kastély parkjában kertészeti kiállítást tartottak rengeteg résztvevővel, gyönyörű standokkal. Mindeközben meg lehetett tekinteni a kastélyt, az alagsorban berendezett kiállítást magyarországi közparkok megszépüléseiről, előadásokat lehetett hallgatni kertészeti témákról. 
Persze nem hagytuk otthon a fényképezőgépet, úgyhogy gyönyörködjetek Ti is.

Szombaton Petrik Adrien dedikálta könyveit, és mivel ezt tudtam, most már személyre szóló könyvem van tőle.

Sokaknak gondolom fel sem tűnt, hogy az épületet természetes pala fedi.

Gyönyörű minden darab egyedisége.






Egy stílusos fűszernövényárus

A természet sem maradt le pompájával



http://www.karolyi.org.hu/

2011. június 6., hétfő

Circo Soluna Sárszentmihály

Tegnap, és ma este 6 órakor mutatványos előadás volt, lesz, ha az időjárás engedi a búcsútéren. A képen megjelölt helyen.

Nagyobb térképre váltás
Tegnap sajnos elverte az előadást az eső, így csak az első 20 percről tudok beszámolni. Nem mindennapi társaság. Ez az, amit látni kell, elmesélni nehéz. El tudod-e képzelni, hogy elindulsz Európába az ismeretlenbe pár szekérrel, ahol télen nyáron laksz, a gyerekeiddel, jó pár állattal, a mutatványos holmijaiddal, és vállalod, hogy új nyelveket tanulsz meg,  adományokból élsz, vállalod a missziót. Missziót, mert minden előadás kerettörténete a környezetttudatos élet szükségessségéről szól. És ez ma misszió. Nekem nem menne, az biztos.
Az előadásnak nincs belépője, mindenkit szívesen látnak, adományként elfogadnak pénzt, de ételt, vagy bármi mást is.
Ezt találtam róluk:
A Circo Soluna egy 20 éves múltra visszatekintő vándorcirkusz. Tagjai egy német származású család, 2 szülő és három gyerek. Valahol Európában utaznak echós szekereikkel faluról-falura, hogy vidámságot, életörömöt és szeretetet vigyenek a legkisebb településekre is, hogy felidézzenek egy rég elfelejtett érzést, amit emberiességnek hívnak.
atom: Circo Soluna (7)
atom: Circo Soluna (6)atom: Circo Soluna (1)
A Circo Soluna tagjai: Stefan: apuka, Petra: anyuka, Santo: 16 éves nagyfiú, Nis: 10 éves kislány, Fjosok: 7 éves kisfiú. Tehát a legkisebb szőke gyermek a tévhitekkel ellentétben nem lány hanem fiú. A családnak még 3 gyereke van: Anna, Savitrij és Tilly. Ők már nem élnek velük, de amikor csak tehetik "hazalátogatnak". A film végén felbukkan Tilly is a legidősebb fiú, ő most 20 éves, akiről kiderül, hogy patkolókovács. A szakértő szemek azt is felfedezni vélik, hogy nem is akármilyen! 
A Circo Soluna 10 évet élt és vándorolt Olaszországban. Innen az olasz nyelv, amit a család minden tagja kiválóan beszél. Itt is készült róluk egy izgalmas dokumentumfilm, amit Giarolo Pierpaolo rendezett.
Sokszor felmerül a kérdés, hogy miért pont Magyarországot választották. Erre a válasz többnyire az, hogy csak! De az igazsághoz hozzátartozik, hogy spanyol, francia, horvát és szlovén területen való rövid próbálkozás után gyorsan kiderült, hogy az ottani hatóságok, kevésbé nézik jó szemmel a vándortársulatokat. Folyamatosan zargatják és Európai Uniós szabályokkal összhangban furcsa szabályozásokkal ellehetetlenítik létezésüket. Pl. nem rakhatnak tüzet, nem adnak nekik területfoglalási engedélyt stb. Furcsának tűnhet, de Magyarországon ez nem így van. Itt az emberek a kezdeti bizalmatlanság után gyorsan fölengednek és többnyire szívesen látják őket a falvakban. 
Hogy éppen merre járnak, azt nem tudni, ahogy azt sem, mikor bukkannak fel valamely környékbeli településen, hogy előadásaikkal megmelengessék a helybéliek szívét. Hogy meddig maradnak még az országban rejtély, egy azonban biztosan állítható, sokat veszít az, aki legalább egyszer nem látogatja meg valamely előadásukat Európa valamely elhagyatott szegletében, mert úgy beszélnek az életről, ahogyan régen.

Mosolyország Alapítvány vásár

Még otthon


Gondolom sokakhoz eljutott Kékmadár felhívása. (Köszönöm Neked Mammka!) Örülök, hogy részese lehettem a vásárnak és az ajándékozásnak.

A vásáron

2011. június 2., csütörtök